budapesti Lovász Lajos barátom ma küldött a székelyudvarhelyi barátnőjének jóvoltából egy verset, reakcióként arra, ami a véleményem a nagymagyarságról , székelyföldről , erdélyről és mindenkiről aki ezzel a témával foglalkozik. íme a vers, alább pedig a válaszom: Kárpáti Piroska: Üzenet Erdélyből Üzent az Olt, Maros, Szamos, Minden hullámuk vértől zavaros, Halljátok, ott túl a Tiszán, Mit zúg a szél a Hargitán? Mit visszhangoznak a Csíki hegyek, Erdély hegyein sűrű fellegek? Ez itt magyar föld és az is marad, Tiporják bár most idegen hadak, Csaba mondája új erőre kél, Segít a vihar és segít a szél, Segít a tűz, a víz, a csillagok, S mi nem leszünk mások, csak magyarok! Ha szól a kürt, egy szálig felkelünk! Halott vitézek lelke jár velünk. Előttünk száll az ős Turul-madár, Nem is lesz gát, és nem lesz akadály! Ember lakol, ki ellenünk szegül, A székely állja, rendületlenül! Üzenik a gyergyói havasok: Megvannak még a régi fokosok! Elő velük, jertek, segítsetek! Székely anya küld egy ü...