Magyarország a magyaroké!
nem reklámokat akarok újraéleszteni, nem kampányolok egy politikai párt mellett sem, és nem tervezek felszólalni sem magyarország, sem semmilyen rassz ellen, vagy mellett!
ismeretlen szerző, ismert emailcímről a mai napon. elkövette azt a hibát, hogy nem titkosított másolatként csatolta a címeket, így idézem az első mass reakciót is:
a kislány felháborodását jogosnak ítélem, mivel a levél elejéről hiányzik a figyelmeztetés, hogy "szélsőséges véleménynyilvánítás következik".
mindez elindított egy gondolatsort amelyet nem tartok magamban:
a keleti kultúrákban őseink barbár és fosztogató népként vannak említve. akkoriban még nagy tisztelettel adóztak az erősebb iránt, még abban az esetben is ha bőrükön érezték a hunok haragját. sok esetben láttunk rá példát, hogy a múlt visszavág.
a természet minden élőlénye tisztelettel adózik az erősebb iránt; mondanom sem kell, hogy ezen örök törvény alól az ember kivétel (és ezzel sem a felsőbbrendűségét bizonyítja), a magyar főként...
ez a mondat is a természet örök érvényű szabálya, viszont az ember ezt is sikeresen felrúgta.. és még ennél is továbbmegy: amikor érzi h legyengült, erősnek hiszi és tünteti fel magát, viszont hibázik amikor éles helyzetekben belefeledkezik saját hazugságába..
a túlélésért folytatott harc technikái egyre kifinomultabbak, egyre tökéletesebbek. aki nem képes felvenni a tempót, az elvész. míg a világ hatalmas léptékkel halad felfele az evolúciós lépcsőn, a magyarok múltjukba kapaszkodva szorongnak az alsó lépcsőfokon, és szitokszavakat üvöltenek felfele.
szerény meglátásom szerint a magyarság veszte a hite; nem az istenben, egymásban, vagy egy felsőbbrendű intelligenciában, hanem két lábon járó halandó önmagukban.
tipikus példája a fenti levél az általános magyar receptnek:
- találj egy okot amiért panaszkodhatsz
- hallgass bele mások panaszaiba, szidalmaiba
- szűrd le magadnak a legerősebb gondolatokat
- általánosíts és találj egy célcsoportot
- halmozz gyűlölködő és gyalázó szavakat
- használd Isten nevét
- hivatkozz a múltra
- vetítsd rá panaszod minden lehetséges okra (ha kevés van, keríts/kerekíts)
- hidd el, hogy sokan gondolják ugyanazt, és szólítsd meg őket
- majd reménykedj
nap, mint nap tapasztaljuk azt a tisztességtelennek ítélt csapást amelyet egy célirányosan megvalósított stratégia mért magyarországra (szándékosan nem a magyarságot említem), vitathatatlanul a magyarság szétcincálása és ellehetetlenítése a cél, viszont ehhez a magyarok biztosítják az alapot, a magyarok azok akik engednek a nyomásnak, a magyarok azok akik karosszékből nézik embertársuk vesztét, majd sajátjukét, a magyarok azok akik fekszenek a szögben és nyüszítenek, és csak akkor kezdenek el bólogatni a fecske megjelenésére ha már vesztüket érzik és már csak egy fejük maradt. nem várható sem szerelem, sem "heppiend".
magyarország kapaszkodik a múlt szülte tévképzetekben, azt hiszi magáról h kreatív, innovatív, hogy messze híres a kultúrája, hogy jó a bora, a sajtja, hogy szépek a lányok és hogy szépek városaik.
sajnálom.. a kreatívok távozásra kényszerülnek, az innovációk megfulladnak, az utóbbi évtizedekben a kulturális nemlét erősödik, a magyar bor vicc, sajtja sosem volt, a lányok kurvák és lapos a fenekük, a városok utcáit hajléktalanok és kosz ékesíti, az architektúrát pedig néhol a szocializmus vívmányai, néhol pathfinderek (kortárs "művészek").
én nem hiszek egy bukott nemzetnek, nem hiszek a médiának, nem hiszek sem istenetekben, sem egyházatokban, nem hiszek történelmetekben, és nem hiszek a reményben amit tápláltok, és nem hiszek abban az erőben amit fitogtattok.. de kívánom, hogy ne legyen igazam.
magyarország a magyaroké.. volt!
és h enyhítsem a fájdalmat:
Van Európa asszonyság kabátján egy fényes gomb. Mi magyarok
Magyarországnak, a Hazának hívjuk. A szarkák számára viszont csak egy
fényes gomb, amit el szeretnének lopni. Ilyen a szarkák természete.
Hazánk történetét nézve, bőven jutott szarka, aki ránk fente a csőrét.
Némelyiket lenyilaztuk, egy-néhányat elzavartunk, volt, amelyiket
hazaküldtük.
Tisztességes küzdelem volt, szemtől szembe. De most valami
megváltozott. A szarka átváltozott. Metamorfózisa végén dögkeselyűvé
vált. Fényes csillogó tollait szürke rejtő színekre váltotta,
ellenfelekben tiszteletet ébresztő harciasságát sunyi, alattomos
mosolyra cserélte. Ő a zsidó "üzletember". Ő nem itt született, ő csak
a pénz szagát követte. Az ő fegyverei a bankok, a médiák, a korrupt
politikusok. Az ő harci eszközei a csábító hitelek, a hírek
elferdítése, elhallgatása, a magyarokat megnyomorító adók és törvények
gyártása.
Ők, jellemtelenségükből adódóan mindenütt ott rejtőznek, ahol pénzt
szimatolnak.
De most bajban vannak! Hiába a sok ellopott pénz, hiába a zsebben lévő
parlamenti pártok. Nincs az a pénz, amin hazát lehetne venni. Ahogy az
olaj készlet fogy, úgy fogy az USA érdeklődése a Közel- kelet iránt.
Amerika nélkül Izraelnek vége! Tudják ezt a zsidók, de tudják ám ezt
az arabok is. Szóval, ha venni nem tudnak, lopnak egyet. Fényeset,
szépet, Magyar Hazát. Jó fekvésűt, ahol korlátlanul van tiszta ivóvíz,
jó a klíma, és ami a lényeg: nincsenek vérszomjas, bosszúálló arabok.
Nosza, megvan a cél-ország, de hol fognak lakni? A stratégia készen,
hisz jól bevált a palesztinokkal szemben is.
- Építtessünk kerítéssel körbevett, jól védhető lakóparkokat a
magyarokkal, akiket a végén úgysem fizetünk ki. Vegyük el a
jelzáloggal terhelt ingatlanjaikat, hisz úgysem tudnak fizetni,
(v)álság van! Igen ám, de azt azért nem várhatjuk el Izrael népétől,
hogy a gojokkal (nem zsidó ember) egy iskolába, közös kórházba
járjanak! Sebaj, le kell zülleszteni a magyar oktatást, be kell zárni
az iskolákat, (amiket majd átvesznek ingyen), rá kell tenniük a
kezüket az egészségügyre, a kórházainkra és már minden kóser.
Nagy az öröm Izraelben. Csak egy a "baj", az ország foglalt, tele van
magyarokkal. Jön az ötlet: Túl sokan vannak, elég lenne 3 millió is.
Rabszolgának. Kipattan a szikra: biztassuk fel a cigányokat, majd azok
elvégzik a piszkos munkát, aztán persze őket telepítjük ki az üres
Izraelbe, had legyen az araboknak is örömük benne. Tobzódnak az
ötletekben: Mérgezzük meg őket, "ismeretlen" származású
élelmiszerekkel és még pénzt is keresünk. Hirdessük, hogy trendi
szinglinek, nem szégyen buzinak lenni. Így nem szaporodik a magyar.
Kiírtja Önmagát.
A számításaikba hiba csúszott! A terv kiszivárgott. Árulók ott is
vannak. Még egy év kellett volna-e gyalázatos tervhez. Ezt az egy évet
kaptuk meg Istentől, ezt az utolsó lehetőséget kell kihasználni a
magyarnak. Mit tehetünk? Összefogunk! Számon kérünk! Számon kérjük
jelenlegi "vezetőinket, képviselőinket". Nem dolgozunk zsidó cégnek.
Nem veszünk mérget a multiktól. Nem olvasunk és nézünk hazug sajtót,
nem hallgatjuk tovább a magyarok gyalázását a parlamenti pártoktól.
Összefogunk! Piacra járunk, magyar árut veszünk, beszélgetünk a
szomszédokkal, szerveződünk.
Informálódunk, tervezünk, cselekszünk! Nem vagy egyedül! Hallgass a
szívedre, keresd a tenni vágyó magunkfajtákat.
Haza csak egy van! Magyarország a Magyaroké!
ismeretlen szerző, ismert emailcímről a mai napon. elkövette azt a hibát, hogy nem titkosított másolatként csatolta a címeket, így idézem az első mass reakciót is:
én mindenki véleményét tisztelem, de légy szíves, ne küldj nekem innentől rasszista, antiszemita - és bár ebben nincs benne, de hozzáteszem: homofób - tartalmú e-maileket.
bizonyosan sokan vannak, akik lelkesen bólogatnak, miközben a fenti sorokat olvassák, én speciel nem tartozom közéjük.
köszöngetem.
a kislány felháborodását jogosnak ítélem, mivel a levél elejéről hiányzik a figyelmeztetés, hogy "szélsőséges véleménynyilvánítás következik".
mindez elindított egy gondolatsort amelyet nem tartok magamban:
a keleti kultúrákban őseink barbár és fosztogató népként vannak említve. akkoriban még nagy tisztelettel adóztak az erősebb iránt, még abban az esetben is ha bőrükön érezték a hunok haragját. sok esetben láttunk rá példát, hogy a múlt visszavág.
a természet minden élőlénye tisztelettel adózik az erősebb iránt; mondanom sem kell, hogy ezen örök törvény alól az ember kivétel (és ezzel sem a felsőbbrendűségét bizonyítja), a magyar főként...
Az erős életben marad, a gyenge elpusztul.
ez a mondat is a természet örök érvényű szabálya, viszont az ember ezt is sikeresen felrúgta.. és még ennél is továbbmegy: amikor érzi h legyengült, erősnek hiszi és tünteti fel magát, viszont hibázik amikor éles helyzetekben belefeledkezik saját hazugságába..
a túlélésért folytatott harc technikái egyre kifinomultabbak, egyre tökéletesebbek. aki nem képes felvenni a tempót, az elvész. míg a világ hatalmas léptékkel halad felfele az evolúciós lépcsőn, a magyarok múltjukba kapaszkodva szorongnak az alsó lépcsőfokon, és szitokszavakat üvöltenek felfele.
szerény meglátásom szerint a magyarság veszte a hite; nem az istenben, egymásban, vagy egy felsőbbrendű intelligenciában, hanem két lábon járó halandó önmagukban.
tipikus példája a fenti levél az általános magyar receptnek:
- találj egy okot amiért panaszkodhatsz
- hallgass bele mások panaszaiba, szidalmaiba
- szűrd le magadnak a legerősebb gondolatokat
- általánosíts és találj egy célcsoportot
- halmozz gyűlölködő és gyalázó szavakat
- használd Isten nevét
- hivatkozz a múltra
- vetítsd rá panaszod minden lehetséges okra (ha kevés van, keríts/kerekíts)
- hidd el, hogy sokan gondolják ugyanazt, és szólítsd meg őket
- majd reménykedj
nap, mint nap tapasztaljuk azt a tisztességtelennek ítélt csapást amelyet egy célirányosan megvalósított stratégia mért magyarországra (szándékosan nem a magyarságot említem), vitathatatlanul a magyarság szétcincálása és ellehetetlenítése a cél, viszont ehhez a magyarok biztosítják az alapot, a magyarok azok akik engednek a nyomásnak, a magyarok azok akik karosszékből nézik embertársuk vesztét, majd sajátjukét, a magyarok azok akik fekszenek a szögben és nyüszítenek, és csak akkor kezdenek el bólogatni a fecske megjelenésére ha már vesztüket érzik és már csak egy fejük maradt. nem várható sem szerelem, sem "heppiend".
magyarország kapaszkodik a múlt szülte tévképzetekben, azt hiszi magáról h kreatív, innovatív, hogy messze híres a kultúrája, hogy jó a bora, a sajtja, hogy szépek a lányok és hogy szépek városaik.
sajnálom.. a kreatívok távozásra kényszerülnek, az innovációk megfulladnak, az utóbbi évtizedekben a kulturális nemlét erősödik, a magyar bor vicc, sajtja sosem volt, a lányok kurvák és lapos a fenekük, a városok utcáit hajléktalanok és kosz ékesíti, az architektúrát pedig néhol a szocializmus vívmányai, néhol pathfinderek (kortárs "művészek").
én nem hiszek egy bukott nemzetnek, nem hiszek a médiának, nem hiszek sem istenetekben, sem egyházatokban, nem hiszek történelmetekben, és nem hiszek a reményben amit tápláltok, és nem hiszek abban az erőben amit fitogtattok.. de kívánom, hogy ne legyen igazam.
magyarország a magyaroké.. volt!
és h enyhítsem a fájdalmat:
Megjegyzések
a probléma létezik, csupán más és más forrásból származtatják és különböző irányba szórják szitokszavaikat.
én is arra próbáltam rávilágítani bejegyzésemmel, hogy nem jó az irány, és eredménytelen a harc.
nem látom eredményre-vezetőnek a magyart múzeumba küldeni, hisz a gyakorlat azt bizonyítja, hogy nem tanul, hanem kapaszkodik.
Bocsi, hogy nem a témához illőt írok, de kéne egy kis segítség nekem; készítettem egy úgymond "felmérőt", ami szükséges lenne egy projektem kidolgozásához. A felmérő itt található:
http://ismeretlendemokracia.blogspot.com/2010/02/felmeres.html
ill.
http://www.youtube.com/watch?v=CfJdM2Uy2oA
Nagyon nagy szívességet tennétek nekem, ha válaszolnátok a felmérőben lévő kérdésekre - persze saját kútfőből, mert a saját gondolataitokra lennék kíváncsi -, hiszen csak így tudom hitelesen megcsinálni a munkásságomat.
Segítségeteket előre is köszönöm :)